A Save the Fish egy játék, de a problémák valósak. Ezek a tények a játékban is megjelennek, mindegyik a forrásával együtt.

Kezeletlen szennyvíz
A világ háztartási szennyvizének csak kb. 56%-át kezelik biztonságosan (2024). A többi vegyszereket és kórokozókat juttathat a folyókba és tengerekbe.
Mit tehetsz?: Soha ne önts festéket, olajat vagy gyógyszert a lefolyóba — vidd el egy gyűjtőpontra.
Forrás: UN-Water SDG 6 adatportál, 6.3.1 mutató (2024); ENSZ: A világ vízfejlesztési jelentése, 2017

A palackok évszázadokig megmaradnak
Egy műanyag palack becslések szerint legalább 450 évig megmarad a tengerben. Nem tűnik el igazán: mikroműanyaggá törik, amit a halak lenyelnek.
Mit tehetsz?: Vigyél magaddal újratölthető palackot, és mondj nemet az egyszer használatos műanyagra.
Forrás: Az USA Környezetvédelmi Hivatalának Mexikói-öböl programja, tengeri hulladék idővonala; NOAA tengeri hulladékprogramja (az idők becsültek)

Óceáni holt zónák
A műtrágya és a szennyvíz hatalmas algavirágzást táplál. Amikor az algák elrothadnak, elfogyasztják az oxigént, így „holt zónák” alakulnak ki, ahol a halak nem élhetnek. 2008-ig világszerte több mint 400-at találtak, az oxigénszegény vizek pedig tovább terjednek.
Mit tehetsz?: Használj kevesebb műtrágyát, és támogasd a megfelelő szennyvízkezelést a településeden.
Forrás: Diaz és Rosenberg, Science, 2008; Breitburg és mtsai, Science, 2018

Csapdába ejtő gyűrűk
A hatos csomagolású gyűrűk és a műanyag zacskók teknősöket, tengeri madarakat és halakat ejtenek csapdába. A teknősök gyakran medúzának nézik a lebegő zacskókat.
Mit tehetsz?: Mielőtt kidobod, vágd el a műanyag gyűrűk minden hurkát, és vigyél magaddal saját zacskót.
Forrás: NOAA tengeri hulladékprogram

Olajkiömlés
Már egy kis olajszivárgás is vékony filmrétegként terjed szét nagy területen, elzárva a napfényt és bevonva a halak kopoltyúját, a tollakat és a korallokat.
Mit tehetsz?: A használt motorolajat vidd gyűjtőpontra — soha ne öntsd a földre vagy a lefolyóba.
Forrás: NOAA: Reagálási és helyreállítási hivatal

Korallzátonyok: városok a tenger alatt
A korallzátonyok az óceánfenék kevesebb mint 1%-át borítják, mégis a tengeri fajok mintegy 25%-ának adnak otthont. A melegebb tengerek okozzák főként a korallok kifehéredését; a szennyvíz és a vegyszerek tovább gyengítik őket, és nehezítik a felépülésüket.
Mit tehetsz?: Soha ne szemetelj a strandon, válassz korallbarát naptejet, és ne törj le korallt emlékbe.
Forrás: NOAA Korallzátony-védelmi Program; NOAA Korallzátony-figyelő

Egy csikk, egy liter méreg
A cigarettavégek évtizedek óta a Nemzetközi Parttisztítás során leggyakrabban összeszedett hulladékok közé tartoznak. Műanyag szűrőjük nikotint, arzént és nehézfémeket ereszt ki. Egy laborvizsgálatban literenként kb. egy elszívott cigarettavég kioldódó anyaga 96 óra alatt a halak felét elpusztította.
Mit tehetsz?: Soha ne pöcköld a csikket a földre vagy a lefolyóba: az eső a folyókba és a tengerbe sodorja. Használj kukát vagy zse hamutartót.
Forrás: Slaughter és mtsai, Tobacco Control, 2011; Ocean Conservancy, Nemzetközi Parttisztítási jelentések

Évente több millió tonna
Csak 2010-ben 4,8–12,7 millió tonna, tengerparti országokból származó műanyaghulladék került az óceánba, főként olyan hulladék, amelyet nem gyűjtöttek be vagy rosszul kezeltek.
Mit tehetsz?: Ha teheted, utasítsd el az egyszer használatos műanyagot, a szemetet pedig tedd zárt kukába, hogy a szél és az eső ne sodorhassa el.
Forrás: Jambeck és mtsai, Science, 2015

Horgászzsinór: kb. 600 év
A tengerbe került monofil horgászzsinór becslések szerint kb. 600 év alatt bomlik le. Addig uszonyokra, úszókra és csőrökre tekeredik, majd lassan mikroműanyaggá morzsolódik ahelyett, hogy eltűnne.
Mit tehetsz?: Ha horgászol, minden zsinórdarabot vigyél haza, vagy dobd zsinórgyűjtő kukába.
Forrás: Az USA Környezetvédelmi Hivatalának Mexikói-öböl programja, tengeri hulladék idővonala; NOAA tengeri hulladékprogramja (az idők becsültek)